Volt egy idő, amikor nagyon megfogtak a "nagy" filmek trailerei alatt szóló zenék. Felkerestem pár számot közülük a neten és sikerült is megtalálnom azokat, amiket kerestem. Máig vannak közöttük, melyek nagy kedvenceimmé váltak. Aztán idővel eljutottam a "Two Steps from Hell" munkáihoz. A honlapjukon bele lehet hallgatni az albumaikba, általában mindről van egy kb 10 perces montázs, ami streammel meghallgatható. Namármost, amit hallottam a Nemesis albumból az lazán szólva is leborított a székről. Egyszerűen fantasztikus.
Ma végre meghallgattam az egész "Nemesis" albumot. Úgy gondolom, ha egy picit is hajlasz a neo-gregorian like kórussal átitatott, műtermi, epikus zenék felé, akkor ettől kapásból helyben leszakad a szád, ezt garantálom. Amit lenyomnak benne a srácok az nagyon dicséretes. Hihetetlenül dallamos és felemelő melódiákat írtak erre a lemezre. Ha kell kis lelket akarsz önteni magadba valamiért vagy akár csak némi lelkesítés kell, ezek a zenék tuti rásegítenek. Hihetetlen dinamikájuk van. Persze nem csoda, hiszen a legnagyobb mozifilmek trailereihez szerzik őket, kell hát az epikum beléjük.
Megtaláltam YouTubén az egyik számot az albumról, "Tristan" címmel, ami szerintem a legjobb a lemezen. Persze nem csúcsminőségű a hang, de talán átjön belőle, aminek át kell jönnie.
0 comment(s):
Megjegyzés küldése